Szegedi Tagcsoport | Országos Széchenyi Kör

AZ ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖR SZEGEDI TAGCSOPORTJÁNAK 2014. ÉVI MUNKATERVE

IDŐPONT	TÉMA	HELYSZÍN	ELŐADÓ-SZERVEZŐ
01.14, 17 óra	Zártkörű taggyűlés, az éves tagdíj befizetése	Fizika Tanszék SZTE JGYPK	Tábory Jánosné
02.11, 17 óra	Széchenyi és Deák jelentősége a magyar történelemben	Fizika Tanszék SZTE JGYPK	Dr. Veres Ferenc
03. 11,15 óra	Az Egyháztörténeti Múzeum kiállításának megtekintése	Egyháztörténeti Múzeum Dóm tér	Jancsó Franciska
04. 08, 17 óra	Koszorúzás Széchenyi halálának évfordulóján	Dóm tér	Tábory Jánosné
05. 13, kedd 17 óra	Széchenyi alakja Jókai Mór regényeiben	Fizika Tanszék SZTE JGYPK	Papp Éva
06. 10, 17 óra	Széchenyi és Deák szegedi szobrának története	Fizika Tanszék SZTE JGYPK	Papp Éva
07.16, 10 óra	A Széchenyi emléktábla megkoszorúzása	Kistelek	Tábory Jánosné
09.21, 17 óra	Koszorúzás gróf Széchenyi István születésének évfordulója alkalmából	Széchenyi tér	Papp Éva
10.14, 17 óra	„Ami jót és rosszat átéltem” (Széchenyi)	Fizika Tanszék SZTE JGYPK	Dr. Patai Klára
11. 11, 17 óra	Virtuális séta a Farkasréti temetőben	Fizika Tanszék SZTE JGYPK	Papp Éva
12. 09, 17 óra	A 2014. év értékelése, terveink a jövő évre	Fizika Tanszék SZTE JGYPK	Tábory Jánosnéköri elnök

Gróf Széchenyi István és Deák Ferenc jelentősége a magyar történelemben

Az Országos Széchenyi Kör szegedi tagcsoportja 2014. február 11-én a SZTE JGYPK Fizika Tanszékén tartotta az ide év első előadását „Gróf Széchenyi István és Deák Ferenc jelentősége a magyar történelemben” címmel.

Az előadó dr. Veres Ferenc, a Széchenyi Kör tagja volt.

Korábban 1825-től, Széchenyi tudós társaság javára tett felajánlásától számították a reformkor kezdetét. Ma az 1830-as országgyűlést tekintjük kezdőpontnak.

Széchenyi gazdasági oldalról közelítette meg a reformok szükségességét. Birtokait modernizálni akarta, ám az ehhez szükséges hitelt nem kapta meg. Az akadály az ősiség volt, emiatt nem lehetett elárverezni. Ezért lépett fel az ősiség megszüntetéséért.

A történtek miatt írta meg Hitel című művét, mely esetenként a könyvégetés sorsára jutott a nemesek tiltakozása miatt.

A szabadságharc bukása után a nemesség jelentős része Deák Ferenc példáját követte, aki a passzív rezisztenciát választotta. Az alkotmányosság alapjának a 48-as áprilisi törvényeket tekintette, de ebből a kiegyezés megkötésekor kénytelen volt engedni. A kiegyezésből mind Magyarország, mind Ausztria profitált.

A magyar történelemben mind Széchenyi István, mind Deák Ferenc rendkívül fontos szerepet játszott.

Papp Éva

Széchenyi alakja Jókai Mór regényeiben

Jókai Mór, a legnagyobb mesemondó halálának 110. évfordulójáról emlékeztünk meg május 13-i összejövetelünkön.

A nagy író élettörténete legalább olyan kalandos, fordulatos, mint egy Jókai-regény. Szülei és testvérei féltő szeretet kísérte a félénk, szerény, hatalmas képzelőerővel megáldott gyermeket. Szülővárosában, Komáromban, majd Pápán tanult, ahol barátságot kötött Petőfi Sándorral. Pesten tette le az ügyvédi vizsgát, de egyetlen peres ügye elvette a kedvét az ügyvédi pályától. Elhatározta, „író leszek, és semmi más”.

Első regénye, a Hétköznapok a Pesti Divatlapban jelent meg folytatásokban. Ebben a regényben a példaként bemutatott földesurat, Szilárdy Leándert Széchenyi Istvánról mintázta. Nem csupán a külsejét írja le úgy, hogy azonnal ráismerjünk Széchenyire, de külhoni tapasztalatai alapján végrehajtott reformjai is azonosítják a grófot.

Az Egy magyar nábob című regényében is feltűnik István gróf, Miklós gróf, kiknek személyében nem nehéz felismerni Széchenyit és Wesselényit. Flóra grófnő alakjában Széchenyi feleségét, Seilern Crescence grófnőt ismerjük fel.

A Kárpáthy Zoltán című regényében Flóra férjének, Szentirmay Rudolfnak példaképe István gróf.”A lelkes István grófot vette tükörül”- írja Jókai.

„Ha Isten erőt ad lelkemnek, egykor megkísérlendem őket nagyságuk tetőpontján bemutatni” – ígérte Jókai Széchenyire és Wesselényire utalva.

Széchenyi közel 5 ezer kötetes könyvtárában 15 kötet Jókai mű volt, ismerte, olvasta őket.

Jókai négy versben siratta el a legnagyobb magyart, kinek életét és munkásságát a legnagyobb elismeréssel méltatta.

A szegedi tagcsoport novemberi programja

Az Országos Széchenyi Kör szegedi tagcsoportjának tagjai novemberi összejövetelükön gyertyagyújtással és néma főhajtással emlékeztek meg elhunyt tagjaikról. Ezután Papp Éva “Kikre emlékezni kívánok” című előadása ismertetett meg a Farkasréti temetővel és az ott nyugvó neves személyekkel.

Az előadás maradandó élményt és sok-sok hasznos ismeretet adott, Az előadó személyes emlékeivel közel tudta hozni számunkra a mára már 72 holdnyi területű, 120 éves temetőt. Megtudtuk, hogy a felszámolt temetőkből az áttemettetések során sajnálatos módon eltűntek Lenhossék Mihály Ignác földi maradványai. A neves professzor Széchenyi István egyik háziorvosa és barátja volt. A bemutatott síremlékek között szerepelt Széchenyi István bátyjának, Széchenyi Lajos dédunokájának sírja. Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond utazó, kiváló vadász, közismert vadász-író volt.

A Farkasréti temető napjainkban több neves személynek ad nyughelyet, mint a Házsongárdi és a Kerepesi úti temető együttvéve. Az előadó jó arányérzékkel választotta ki azokat a síremlékeket, amelyek a tudomány, a kultúra, a sport kiemelkedő személyiségeinek emlékét őrzik. Rájuk kívánt méltó módon emlékezni. A síremlékekről, mint művészi alkotásokról is kaptunk rövid ismertetést. Természetesen nem hiányzott a szegedi vonatkozások megemlítése sem.

A hallgatóság elismeréssel fogadta az érdekes előadást és a többségében az előadó által készített fényképeket.

Az előadást záró Széchenyi-idézet máig élő tanulság: “Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli múltját, nézd meg a temetőit.”

A Szegedi Tagcsoport megkoszorúzta Széchenyi emléktábláját Kisteleken

1846. július 16-án a gróf Szegedre indult, hogy a Tisza szabályozásának ügyében tárgyaljon a város vezetőivel. Út közben megpihent a kisteleki papnál, aki ebédre is vendégül látta. A látogatás emlékét őrző táblát minden évben megkoszorúzzuk az évfordulón.

Hagyományaink szerint 2016. július 16-án a szegedi tagcsoport Kistelekre indult Széchenyi emléktáblájának megkoszorúzására. Ebben az évben a látogatást a szokásosnál hosszabbra terveztük. A Közéleti Kávéház tagjaival együtt a koszorúzás után megnéztük a város helytörténeti gyűjteményét, a Szeged Széchenyijeként ismert Vedres István tervezte Szent István templomot, a dinamikusan fejlődő kisváros tereit és új szobrait. Nagy élményt jelentett a kisteleki születésű, Szegeden alkotó szobrászművész, Tápai Antal kiállításának megtekintése a Művelődési Központban. A szépen felújított, helyi védettséget élvező Kocsó-kápolna és a kálvária volt a következő látnivaló. A kis séta után nagyon jólesett egy kis pihenő és a finom uzsonna, mellyel a Kisteleki Ede könyvtárban várt bennünket a könyvtár vezetője. Megbeszéltük, hogy a Széchenyi házhoz megy program keretében ősszel ismét előadást fogok tartani a könyvtárban a kistelekieknek.

Papp Éva