Lakos Imre győri tagtársunk 2024. június 4-én, életének 84. évében elhunyt.
1983-ban lett tagja a Körnek, 1986-ban részt vett a bécsi és a döblingi koszorúzási ünnepségen, 1987-ben a pécsi közgyűlésen és az erdélyi kiránduláson. Barátságos személyiségével könnyen teremtett kapcsolatokat, hamarosan sokunk ismerősévé vált.
1987-ben Környei Attila kérte a tagokat, tegyenek javaslatot arra a Széchenyi idézetre, amit a Kör készülő zászlójára hímeztetnénk és amely egyben az egyesület jelmondata is lenne. Imre javaslatai között szerepelt a legtöbb szavazatot kapott idézet: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”
Az 1989. évi debreceni közgyűlésen az a meglepetés érte, hogy ott találkozott egykori egyetemi tankörtársával Almássy Lászlónéval, aki szintén a Kör tagja volt.
1991-ben Bécs–Nagycenk (szülőháztól a mauzóleumig) 3 napos gyalogtúra szintén jó alkalom volt a beszélgetésekre, kapcsolatok építésére. Imre körül kialakult egy baráti társaság, amelynek tagja volt Sántha Zoltánné Ibolya, Almássy Lászlóné Vali, Koller Sándor, Garamvölgyi Gyula, Faragó Kálmán, Egervölgyi Dezső. Számára nagyon fontos volt ez a baráti kör, több közgyűlésen voltak együtt jelen.
2010. június 26-án, Faragó Kálmánt beszélgetésre hívtuk a nagycenki múzeumba, a beszélgetőtársak Kálmán bácsi köri barátai voltak, köztük Imre. Ezt a beszélgetést videóra rögzítettük, ez a felvétel így Imre emlékét is őrzi.
A 2015. július 4-én Győrben megtartott közgyűlésen még részt tudott venni, a romló egészségi állapota később már nem tette lehetővé a személyes jelenlétét a programokon. A Körnek haláláig tagja maradt, érdeklődve figyelte a köri eseményeket.

Imre! Köszönjük, hogy sok éven át aktív tagja voltál a Körnek!
Emlékedet megőrizzük, nyugodj békében!

Országos Széchenyi Kör elnöksége