Szabó Réka: Széchenyi liberális vagy, konzervatív c. dolgozatának címadó kérdésére a válaszom: sem nem liberális, sem nem konzervatív.
Lapokra esett a Hitel, mire többszöri átolvasás után letettem.
Nem a liberalizmus és a konzervativizmus szellemét éreztem, hanem azt, hogy a lehetőségekhez mérten a társadalom szellemi, erkölcsi felemelésével párhuzamosan, a fejlődés lehetőségének megnyitásával történjen a nemzeti előre lépés.
Széchenyi nem szabadságot lengetett az olvasó előtt, hanem a munka által elnyert szabadságot.
Széchenyi konzervativizmusának értelmezése:
„Erőltetés nélkül s természetesen fog folyni ebből sok mindenféle hasznos, p.o.: a régi nem jó, mivel régi, hanem jó és rossz is lehet. Az új pedig nem rossz, mivel új, hanem jó és rossz is lehet. Ami magyar, mivel magyar még nem helyes, hanem helyes és helytelen is lehet; s a külföldi nem megvetendő, mert külföldi, hanem megvetendő és elfogadható is lehet. A régi szokás sem nem jó azért, mert szokás, sem nem tiszteletre méltó, mert régi, hanem éppen oly hiábavaló s erkölcstelen, mint szent és bölcs is lehet stb. Ezek által pedig szoros tudományi rend szerint haladván elő, sok régi mondás, mely szankcionálva lenni látszott, elbomlik, s örökre elnémul”. (Hitel: 30. p.)
A régi törvények nem „szolgálnak”, ezért a kornak megfelelő új törvények hozandók, és az Alkotmány azok szerint módosítandó.
Nem a múltat kell eltörölni, hanem a múlt azon részét, mely korszerűtlensége miatt nem szolgálja a nemzetet és gátja a fejlődésnek.
A Hitel a Széchenyi korának rendszerváltó tankönyve, kézikönyve, mely tartalma segítséget nyújt az új megértéséhez, ezáltal annak befogadásához.
Miközben e sorokat írom, eszembe jutott egy idézet, és ezzel le is zárhatom a továbbiakat. Ezen idézet rávilágít a liberalizmus és a konzervativizmus korszerűtlen voltára a XXI. században.
„Eszméket lehet hirdetni szóval és írással, de reformátorrá csak cselekvéssel vállhatik az ember.” (431p.)
Grünwald Béla: Az Új Magyarország.- Budapest, Franklin Nyomda. 1890
.
Az én válaszom a dolgozat címében feltett kérdésre: Széchenyi liberális és egyben konzervatív is, de pragmatikus reálpolitikusként tudja, hogy ezek eszméiből és eszköztárából mi az, amit a siker esélyével keresztülvihet, megvalósíthat, és erről hogy tudja meggyőzni az érintetteket. Ezért szerintem pedagógusként is tisztelhetjük, ragyogó magyarázó párbeszédei kapcsán. Mivel reformer, szerintem jóval több a liberális benne, mivel a konzervativizmus alapállása eleve változtatás ellenes.
Ő komolyan veszi azt, hogy aki a közösségért tenni akar, annak „magárúl teljesen meg kell feledkezni!” És az ő programja a haza és népének felemelése volt! Ő mindent megtett ezért, végső soron feláldozta magát a haza oltárán.
2021-10-04 - 23:15
Szabó Réka: Széchenyi liberális vagy, konzervatív c. dolgozatának címadó kérdésére a válaszom: sem nem liberális, sem nem konzervatív.
Lapokra esett a Hitel, mire többszöri átolvasás után letettem.
Nem a liberalizmus és a konzervativizmus szellemét éreztem, hanem azt, hogy a lehetőségekhez mérten a társadalom szellemi, erkölcsi felemelésével párhuzamosan, a fejlődés lehetőségének megnyitásával történjen a nemzeti előre lépés.
Széchenyi nem szabadságot lengetett az olvasó előtt, hanem a munka által elnyert szabadságot.
Széchenyi konzervativizmusának értelmezése:
„Erőltetés nélkül s természetesen fog folyni ebből sok mindenféle hasznos, p.o.: a régi nem jó, mivel régi, hanem jó és rossz is lehet. Az új pedig nem rossz, mivel új, hanem jó és rossz is lehet. Ami magyar, mivel magyar még nem helyes, hanem helyes és helytelen is lehet; s a külföldi nem megvetendő, mert külföldi, hanem megvetendő és elfogadható is lehet. A régi szokás sem nem jó azért, mert szokás, sem nem tiszteletre méltó, mert régi, hanem éppen oly hiábavaló s erkölcstelen, mint szent és bölcs is lehet stb. Ezek által pedig szoros tudományi rend szerint haladván elő, sok régi mondás, mely szankcionálva lenni látszott, elbomlik, s örökre elnémul”. (Hitel: 30. p.)
A régi törvények nem „szolgálnak”, ezért a kornak megfelelő új törvények hozandók, és az Alkotmány azok szerint módosítandó.
Nem a múltat kell eltörölni, hanem a múlt azon részét, mely korszerűtlensége miatt nem szolgálja a nemzetet és gátja a fejlődésnek.
A Hitel a Széchenyi korának rendszerváltó tankönyve, kézikönyve, mely tartalma segítséget nyújt az új megértéséhez, ezáltal annak befogadásához.
Miközben e sorokat írom, eszembe jutott egy idézet, és ezzel le is zárhatom a továbbiakat. Ezen idézet rávilágít a liberalizmus és a konzervativizmus korszerűtlen voltára a XXI. században.
„Eszméket lehet hirdetni szóval és írással, de reformátorrá csak cselekvéssel vállhatik az ember.” (431p.)
Grünwald Béla: Az Új Magyarország.- Budapest, Franklin Nyomda. 1890
.
2021-11-27 - 21:11
Az én válaszom a dolgozat címében feltett kérdésre: Széchenyi liberális és egyben konzervatív is, de pragmatikus reálpolitikusként tudja, hogy ezek eszméiből és eszköztárából mi az, amit a siker esélyével keresztülvihet, megvalósíthat, és erről hogy tudja meggyőzni az érintetteket. Ezért szerintem pedagógusként is tisztelhetjük, ragyogó magyarázó párbeszédei kapcsán. Mivel reformer, szerintem jóval több a liberális benne, mivel a konzervativizmus alapállása eleve változtatás ellenes.
Ő komolyan veszi azt, hogy aki a közösségért tenni akar, annak „magárúl teljesen meg kell feledkezni!” És az ő programja a haza és népének felemelése volt! Ő mindent megtett ezért, végső soron feláldozta magát a haza oltárán.